„Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel."

(Kosztolányi Dezső: Karácsony)

Tisztelt Paloznakiak! Kedves Barátaim! Kedves Vendégeink!

„Kik messze voltak, most mind összejönnek”, mert ilyen alkalom az újévi köszöntő, alkalom a beszélgetésre, a jókívánságok kinyilvánítására, hogy emlékezzünk az elmúlt évre és gondolkodjunk az előttünk állón.
A messze persze képletes, hiszen igazán nem távolságról, hanem az időről szól. Régen volt, hogy a hagyományos újévi köszöntőt meg tudtuk tartani, éppen három éve. Akkor boldogan ünnepeltünk. Megújult ez az épület, (azóta a kiállítóteremnek is új teteje van éppen a fejünk felett) készült a kocsma (alias Venyige Porta) és nem gondoltuk, hogy egyszer csak beüt a ménkű és megáll az élet., hogy a költőt idézzem megint, „A tél a megfagyott mezőket karcolja” Pedig ez történt. Mindenki emlékszik a covid döbbenetére, a kijárási tilalmak, a maszkhasználat, és más addig elképzelhetetlen intézkedések bevezetésére, sajnos sokakat ennek ellenére elvesztettünk. Aztán valahogy hozzászoktunk a pandémiához, lett oltás, már nem jött izgalomba senki, ha emelkedett a szennyvízben a vírus, nem lestük a fertőződöttségi görbéket és mikor már azt gondoltuk újra élhetjük mindennapjainkat megint beütött egy, eddig elképzelhetetlen csapás, kitört a szomszédban egy háború, Oroszország megtámadta Ukrajnát és erről nekünk elég rossz történelmi tapasztalataink vannak. 1849. 1945, 1956 szóval nem jelentenek sok jót az orosz fegyverek. Ez a mostani egy olyan háború, aminek azok is isszák a levét, akiknek amúgy semmi közük nincs hozzá és nem elég a háború, mellé infláció, energiaválság, bizonytalanság.

Hogy miért szomorítom el a társaságot ilyen keserű gondolatokkal? Mert a bajból erőt is meríthetünk! Montaigne, aki az XVI. század végén Bordeaux polgármestere volt, a mindent elpusztító pestisjárvány alatt bánatában egy toronyban elzárva elmélkedett és arra jutott, hogy a nagy szenvedésből nagy szépség fakadhat. Montaigne azt tanácsolja nekünk, hogy használjuk fel a nehézségeket lehetőségként arra, hogy másként lássuk a világot és másként tekintsünk önmagunkra. Alkossuk meg önmagunk új változatát!

Hogy ez mit jelent itt Paloznakon!?

Lássuk és örüljünk annak, hogy három év elteltével újra együtt vagyunk. Hogy az elmúlt években is komoly eredményeket értünk el. Megint sikereket ért el a Hímzőkör, újra énekel a Paloznaki Kórus, vannak aktív fiataljaink, van baba mama klub, van Mandulafa társaságunk, Borklubunk és hogy a legjobb csopaki bor Paloznakon terem! Örüljünk az életnek, örüljünk, hogy ilyen szép helyen élhetünk! És persze örüljünk egymásnak, hogy együtt vagyunk, hogy együtt lehetünk végre!

Az hogy egy nehéz helyzet hogyan változtat nézőpontot és fordul előnnyé talán túlságosan is jól példázza a pandémia alatt a Balaton és benne a mi helyzetünk. Az elmúlt években nagyon felértékelődött a vidék. Sokan rájöttek, hogy ennek az életnek vannak előnyei is különösen, ha ez a vidék a Balaton és persze Paloznak. Van akinek csak egy menekülési út, van akinek befektetés és vannak, akik valóban itt képzelik el további életüket. Ők a mi embereink! Szoktak panaszkodni nekem a rendezvényeken, hogy alig ismernek már valakit a közönségből. Én vissza szoktam kérdezni, -milyen gyakran jársz a rendezvényekre? Bizony kiderül, hogy alig-alig, az újakkal nem ismerkedik a régiek elköltöztek, vagy éppen nem jöttek el. Gyakrabban kellene közösségbe járni, hogy mindenkit megismerjünk!

Ahogy minden Paloznak is változik. Beköltöznek, elköltöznek, születnek, meghalnak az emberek. De a közösség mindig megmarad és ezt a közösséget gyarapítjuk, együtt mindazokkal, akik paloznakinak vallják magukat, együtt a jó szomszédokkal, barátainkkal és azokkal, akik szeretnének paloznakiak lenni. „Kik messze voltak most mind összejönnek” hogy elmondhassák: Boldog új évet Paloznak!

Czeglédy Ákos polgármester

Elhangzott 2023. január 7-én az újévi pohárköszöntőn

A 2022 évről szóló bemutató megtekinthető a youtube-on.